Már havi ezer Ft-t megspóroltam pusztán azzal, hogy felvillantotta előttem a Művek/kormány/meg az élet a háromszoros , ötszörös, tízszeres villanyszámla rémképét! Ez bőven elég volt ahhoz, hogy elkezdjem komolyabban venni a fénnyel és az energiával való spórolást. Rémálmaim még ugyan nincsenek az esetlegesen megtízszereződött villanyszámla miatt, de simán el tudom képzelni azt, hogy vannak akik már hármasával szedik az altatókat és nyugtatókat emiatt. Mini fogyasztó lévén, egyébként is bőven a megengedett alatt volt a havi fogyasztásunk, de ebben a kérdésben is mindig a legkisebbek spórolnak a legjobban.
Ezer és ezer különböző használható és haszontalan praktikát olvasni arról, hogyan spóroljunk az energiával. Ebből a trendből az Idegbaj .blog sem szeretne kilógni és itt és most szeretném a nagyközönség elé tárni a száztizenegyedik spórolási tippet. Ami még eddig nem jutott eszébe egyetlen újságírónak sem ( Na majd most !) és senkinek, aki abból él, hogy tippeket ad. Amik vagy használhatóak, vagy sem. Mert miután már az összes égőt lecseréltük a lakásban, és nem porszívózunk, hanem felmosunk és kukába vágtuk az összes olyan ruhaneműt, ami vasalást igényel, továbbá a vadi új vasalónkat elajándékoztuk a Cseriti adományboltnak, még mindig tetemes összegre jön ki a villanyszámla egyeseknél.
Nos, az amúgy sem túl magas villanyszámlámat is sikerült nekem egy kemény ezressel ( melynek piaci értéke, áááááh.... hagyjuk is! ) - csökkenteni. Továbbá örömmel tudatom, hogy sikeresen járultam hozzá az összeurópai energiaválság mérsékléséhez a drasztikusan megváltozott konyhai tevékenységemnek köszönhetően. Ez a tevékenység, a fentieken kívül még magában foglalja az átgondolt és alaposan megtervezett konyhai műveleteket! Erről a témáról nem olvasni sehol, és én szeretném ezt az igény kielégíteni. Tehát az alaposan, szinte mérnöki precizitással megtervezett főzéssel, mérföldekkel többet spórol a polgár a kasszákon, mint ha gyertyára vált a háztartásban és kényszeresen kapcsolgatja a villanyokat lefelé mindenüt.
Az energiaválság legújabb befutója a KUKTA !
Az a kukta, amitől a háziasszonyok úgy 80%-a retteg, hogy ha előveszi a konyhaszekrény tetejéről, az 1982-ben, valamelyik rokontól, még válság nélküli karácsonyra kapott kuktát, akkor azzal a saját arcába robbantja majd a körömpörköltet. Soha , ismétlem soha nem jutott volna eszembe az, hogy kuktát vegyek és használjak. Mostanáig. Annak ellenére, hogy a nyolcvan éves apámat elég sokszor láttam kuktát használni, mivel imád főzöcskézni. De soha nem éreztem kényszert arra, hogy megpróbáljak kuktában főzni bármit is. Annak ellenére ( tudom, szóismétlés...), hogy a főzési időt olyannyira lecsökkenti ez az egyszerű edény, hogy nevetségesen röviddé válik egy vasárnapi ebéd, a 2-3, vagy több kiló töltött káposztájának elkészítési ideje. De ugyan ez vonatkozik bármelyik sült húsfélére, hiszen percek alatt elő lehet párolni az edényben a vénséges tyúkot is, és aztán a sütőben, már csak meg kell pirítani szintén 10 perc, és az étel, legyen az bármi, már is ehetővé válik.
De a kukta még semmi, ez a konyhai reform még csak a kezdet! Az energia minden cseppje arany, ezért újabb és újabb ötletekre és leleményességre van szükség. És mindezzel nem csak energiát spórolunk , hanem állati sok időt is magunknak.
Nekem villanytűzhelyem van. Abból is egy ócska, régebbi változat. Újra sajnos nem futja és előreláthatóan az elkövetkező tíz évben ( amíg az Eu-tól meg nem kapjuk a pénzt és fel nem emelik a pedagógusok bérét ) - sem fog rá telni. Örülök ha nem döglik be addig, ez az ócska és több évtizedes tűzhely, mert a javítás is.....hagyjuk is mennyi játék pénz lenne! Tehát a villanytűzhelyek, tudjuk jól milyenek. Érdemes előbb elzárni ,mielőtt az étel megfőtt. De ezt most odáig fejlesztettem, hogy minden létezőt, a körettel együtt és általában több fajta menüt készültségbe helyezve, felsorakoztatva egymás mellett a konyhapulton, előkészítve a hőkezeléshez, már előre megcsinálok. És CSAK ekkor, ha már az összes három napra szánt élelem ott sorakozik egymás mellett szépen, ekkor kapcsolom be a villanytűzhelyet! És ekkor egymás után sorban ( még mielőtt kihűlne a főzőlap ) megfőzök minden létezőt. A sütőben egyszerre sül a sütőtök a libaszárnytő és a rakott krumpli . ( sajnos több cucc nem fér be ). De egyszerre szépen és precízen elrendezve, gyönyörűen megsül minden egymás után, pár perces eltéréssel. Ilyenkor aminek a puhulnia kell, az teszem legalulra, aminek pirulnia kell, azt teszem legfelülre. És akár menet közben is cserélgetem a tepsiket.
A végén pedig elégedetten nyugtázom, hogy szinte az összes étel egyszerre készült el. Hova tovább, rengeteg energiát spóroltam meg az ócska és régi villanytűzhelyemmel, hozzájárulva a világ szűkös energiaválságának megsegítéséhez. És bár csepp a tengerben, még is az érzés ott van, hogy ügyes vagy Dióka. És megveregetve a saját vállamat, kis lelkifurdalást érezvén, hogy eddig mennyi energiát pocsékolhattam el. Összességében elégedetten nyugtázva, a jobb később, mint soha kérdést. Még mindig vagyok olyannyira rugalmas, hogy képes vagyok alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. És megbolondult világhoz.
Bátran használjátok tehát a kuktákat! Nem, nem robban senki arcába ha megfelelően használja az edényt! A szelepeknél sípolnia kell forralás után és csak akkor szabad kinyitni, ha a szelepnél már semmi gőz nem jön ki belőle!
