Sikeresen megszereztem az aranyműves bizonyítványt. De soha nem fogok neki maradéktalanul örülni. A benne szereplő közepes jegy ugyan is egy irdatlan nagy hazugság. Jogorvoslati lehetőség nincs.
Ez is egy olyan szarcsimbók dolog, amit életem hátralévő részében cipelhetek magammal. 80- 90 körül pedig ezek a dolgok elő szoktak jönni az emberben. Felszínre kerülnek és az illető fel s alá mászkálva mormolja az orra alatt az őt ért igazságtalanságokat, miközben a keze a saját pelenkájában matat, egy nagy adag szar után. Sok ilyen esetet láttam már életem során. Tudom miről beszélek.
Hiába van megszabva az, mi szerint s hogyan értékelhetnek a tanárok. Úgy értékelnek ők, ahogy nekik tetszik. Ha ez nem így lenne, akkor most minimum egy négyes lenne a bizonyítványban. A bizonyítványosztáskor elhangzó álszent kis hazugságokat, már képtelen voltam végighallgatni. Úgy rohantam el, mint akit egy megvadult farkasfalka üldöz. Nem akartam ott sírni. Csak annyit voltam képes félhangosan ismételgetni, hogy kurva nagy gáz. Úr Isten de gáz ez az egész iskola! Aztán elszaladtam és hazáig sírtam. Itthon folytattam és még pár napig folytatom a sírást. A vizsgaremeket, ami egy nyakék volt , ott hagytam nekik. Soha többé nem szeretném a lábamat sem betenni ebbe az iskolába. Ennyire sikerült megutálnom őket. Legyen az övék örök mementóként, a saját igazságtalanságuk, és hazugságai jeleként.
Ha mindenki annyit kap vissza, amennyit beletesz, akkor nekem most tízest kellett volna kapnom, kedves Igazgatónő! Nem bírtam volna a további álszent szöveget végighallgatni! Képtelen voltam rá. Gyűlölöm a hazugságokat!
A lányom szerint ott helyben kellett volna kiadnom magamból minden felgyülemlett szart. De képtelen vagyok nyíltan bunkó lenni. Pedig a fejükhöz kellett volna vágnom ezt a bizonyítványt. Ott helyben. És megmondani nekik azt, hogy egy rakás szar volt az egész éves oktatás. Ami mellett nekik extrém elvárásaik vannak, csak hogy az időt és a feltételeket, azt már nem nagyon biztosítják hozzá. Hovatovább bűnösök közt, bűnös aki hallgat. A vizsgabiztosok, akik szintén szakmabeli tanárok, csendben hagyták magukat meggyőzni az igazgatóhelyettesnek, akinek nem én voltam a kedvenc tanulója. Vagy már akkor be voltak írva a jegyek, amikor még el sem kezdődött az egész vizsga. Mert hogy a tárgyra valójában rá sem nézett senki. Meg sem nézték a szoliter gyűrűt, amit öt óra alatt kellett megcsinálni.
A jogosítványokban nincs jegy.
Akkor mi a fészkes jó fenének kell a bizonyítványokba jegyet írni? ! A hármas osztályzat, az valójában nem más, mint a nem tudom eldönteni, hogy szar vagy, vagy jó vagy ? A közepes, az meddő döntésképtelenség számmal megjelölt jele. Valójában ezt jelenti a közepes osztályzat. De mi lenne, ha nem lennének ilyen szánalmas jelzések a bizonyítványokban? Aki megfelel egy iskolában, kapja meg a bizonyítványt és menjen Isten hírével ! Aki pedig nem felel meg, az ne kapjon bizonyítványt. És akkor elkerülhetők ezek az alázások, amik az embereket aztán végigkísérik, életük hátralévő részében. Az iskola részéről igazán nagy szégyen az lehet a továbbiakban, ha az illető valamilyen módon még is híres lesz. Aztán interjúkat készítenek vele és ott kitálal. Ez is benne van a pakliban.
Nekem sosem volt bajom a tanárokkal. Szeretem és tisztelem őket és ez mindig így volt. A gyerekemet is erre neveltem. De én sem lehetek mindenkinek szimpatikus. Az igazgatóhelyettesnek, nem voltam az. Mert amikor a munkahelyen a havi 220 óra mellett el kellett döntenem azt, hogy a pénteki beszélgetésekre megyek be, vagy a szombati egész napos gyakorlati oktatásra egy másik tanárhoz, akkor nyilván nem az előbbit fogom választani. Ezt pedig személyes sértésnek vette. Ami most itt a bizonyítványomban egy számmal van jelölve. Egy teljesen értelmezhetetlen számmal.
Az aranyműves szakmában nincs olyan hogy közepes.
Nincs olyan, hogy csak kicsit tudok megcsinálni egy Trónok harca nyakéket. Nincs olyan hogy, csak közepesen tudom megállapítani valamiről, hogy szarany , vagy arany. Nincs olyan hogy félig tudom megcsinálni a szoliter gyűrűt. Mert ha az a gyűrű ferde, elreszelt vagy elfűrészelt, elégetett tárgy, akkor az nem közepes, hanem egy nagy büdös egyes. Az bukta. Az az életben is egy nagy bukta ,mert olyan állapotban nem lehet a megrendelőnek a kezébe adni. Bocsi, csak közepesen tudtam megcsinálni a megrendelt ékszert ? Olyan nincs. Bocsánat, kicsit elreszeltem itt -ott, megolvadt az oldala a lángban, de amúgy használható. Ilyen ugye nincs ? Az egyes. Ha pedig vállalható, akkor pedig ötös. Mert a tárgy elkészült és használható, vállalható.
Kimászhatna már az oktatás a neolitikumból. El kellene felejteni végre ezeket a számmal történő megbélyegzéseket. Az élet úgy is igazolja a továbbiakat, hogy az illető mennyire felel meg. Nem a tanároknak kell osztályozni. A tanároknak tanítani kellene és nem minősíteni. A minősítés az élet és a munkaerőpiac dolga.
A bizonyítvány pedig nem több és nem kevesebb, mint egy kis könyv arról, hogy az illető elvégezte az iskolát. A minősítést pedig rá kellene bízni a továbbiakban az életre. Majd az minősít.